"Kis lépés ez egy embernek, de óriási lépés az emberiségnek."
1969-ben, pont 40 éve hangzott el ez a híres mondat, amikor az első ember, Neil Armstrong a Holdra lépett. Az hogy július 20-án, vagy 21-én volt, az attól függ, hogy milyen időszámítás szerint nézzük. Európai vagy amerikai.
Csodával határos bizony ez a lépés. Az emberi elme, és a tudomány sikere. Régebben még azt hittük hogy lapos a Föld, most meg már a Holdra lövünk ki embereket, azért ez nem semmi, mi?! Érdemes picit azért más szemszögből is megvizsgálni ezt az egész folyamatot. Segítségül hívok két idézetet, hogy jobban megvilágosítsam mire is gondolok.
A KÍNAI MESTERAz egyik Ősi Mester, a kínai Lao-ce szavai kifejezően, és tömören írják le azt, ami szerintem szorosan kapcsolódik a Holdra szálláshoz. Részlet, Tőkei Ferenc fordításából:
"(A bölcs) ki sem lép az ajtón, s megismeri az égalattit (a világot). Ki sem pillant az ablakon, mégis látja az égi tao-t (a természet törvényét). Minél messzebbre kalandozik valaki, annál kevesebbet ismer meg. Ezért a bölcs ember (seng-zsen) nem járkál, mégis megismeri (a dolgokat); nem nézelődik, mégis megnevezi (a dolgokat); nem tevékenykedik, mégis beteljesíti (művét)."
-----------------------------------------------------------------------
Hogyan kompenzál az, aki igazán retteg?
-----------------------------------------------------------------------
Nyílván Te is láttál már olyat, hogy azok, akikben hatalmas a bizonytalanság és a félelem, akikben rettegő szorongás munkálkodik, hogyan ellensúlyozzák önmagukban ezt, hogyan kompenzálnak. Igen, ők maguk válnak a legnagyobb agresszorrá! Átesnek a ló túloldalára, és ahelyett hogy szembenéznének önmaguk gyengeségével, megismernék, és meg próbálnák feloldani azt, pótcselekvésként inkább az egész környezetüket tartják ilyen-olyan módszerekkel rettegésben, félelemben. Ugyanez van, például az önbecsülés problémákkal szenvedőkkel. A saját kissebbrendűség érzésüket eltakarják, és hogy kiegyenlítsék, átmennek a "túloldalra", és igazán öntelté, nagyképűvé válnak. Hogyan jön ez a holdra szálláshoz? Figyelj!
Szerintem az emberiség, minél inkább nem akar szembenézni önmagával, annál inkább átesik a ló túloldalára. Minél inkább menekül a szembenézéstől, és elfordul attól hogy megismerje önmagát, és befelé figyeljen, annál inkább fog a figyelme kifelé irányulni. Egyre távolabbi dolgok után kezd majd kutatni. Persze meg kell ismerni a külvilágot is, de nem tarthatjuk a figyelmünket örökké "kívül", meg kell látnunk mi van "bent". A figyelmünk egyensúlya már rég felborult, és ezt észre kell vennünk, hogy továbbléphessünk. Ahogy Lao-ce mondta, minél messzebbre kalandozunk, annál kevesebbet fogunk megismerni...
-----------------------------------------------------------------------------
AZ EMBERISÉG ÚTJA - avagy honnan és hová?
-----------------------------------------------------------------------------
Az emberiség fejlődésével kapcsolatos a második idézetet, amit Shri Matajitól, a sahaja jóga meditáció alapítójától olvashatsz.
"Fejlődési folyamatunk tulajdonképpen ugyanarra az elvre alapozódik, amelyikre az űrhajó. Az űrhajó sok darabból áll össze, egyik a másikba illeszkedik, egymás után. Mikor az űrhajót fellövik a Földről, egy kis idő múlva a legalsó, vagy legkülső rész meglöki az űrhajó többi részét, ami így sokkal nagyobb sebességet ér el. Ha a kezdő sebesség mondjuk x mérföld/óra volt, akkor az első lökés után 2x mérföld/óra lesz. Az ilyen gyorsító lökések sorozatain keresztül az űrhajó kikerül a Föld vonzásköréből és halad a célja felé, ami lehet a Hold vagy a Jupiter. Így megy végbe az evolúciónk is, ilyen nagy sebességgel. Az élet először az amőba szintjén jött létre. Egy robbanás után az élet eljut egy másik szintre - az emberszabású majom, vagy más köztes szintekre. Ilyen robbanások sorozatai után teremtődtek meg az emberek.
Még az emberi szinten is figyelmünk kezdetben csak az ennivalón és a természet viszontagságai előli menedéken, kunyhón vagy házon volt. Ennek megszerzése után, ha egy bizonyos magasabb fejlődési szintet elérünk, hirtelen egy olyan szintbe robbanunk bele, amelyben mentálisan nagyon éberré és intelligenssé válunk. Ezért fordulunk a tudományok felé, és fejlesztünk ki olyan technológiákat, amelyek segítségével eljuthatunk a Holdra vagy a Jupiterre.
Aztán egy másfajta robbanással, ami különbözik a mentális vívmányoktól, kifejlesztjük létünk érzelmi oldalát. Amikor azt látjuk, hogy az egész világ gyűlölettől és versengéstől lángol, elérünk egy új állapotba, és ez a hatalmas együttérzés, szeretet és béke utáni vágyódás állapota.
Ezen a szinten, vagy még sokkal előbb, elkezdünk keresni valamit, ami az emberi megértésen túl van. Ezután egy másik, belső robbanás felé tartunk, ami után a vallás és Isten felé fordulunk. Azonban ez sem az evolúció végső állomása, mert az emberek hamarosan rájönnek arra, hogy a vallási gyakorlatok puszta rituálék, amelyek meg sem érintik, nemhogy átalakítanák a belső énünket. Nyilvánvaló, hogy az elménken túl kell keresnünk valamit. Mikor az igazság keresői ezen a szinten - őszintén, szándékosan, de vakon - elkezdenek keresni, félrevezetik őket, és hamis guruk kezei közé kerülnek, akik olyanok, mint a tolvajok, akik királyi ruhát viselnek. A Szentírásban meg van írva, hogy az embernek abba a birodalomba kell emelkednie, ahol tudatosságában eléri a negyedik dimenziót (Turiya).
Olyan tudósok, mint például Francis Circk dolgoznak a tudatosság témáján, különösen a látomás tudatosságán. A Turiya állapot a teljesen kifinomult tudatosság állapota. A tudósoknak el kellene érniük a Turiya állapotot és azután felfedezni a magasabb szintű tudatosságot, ami vezérli és támogatja az összes evilági emberi tudatosságot. Néha azt látom, hogy a tudósok zsákutcába tévednek, és nem akarják elfogadni az isteniséget, ami a valóság teljes látomását adja nekik. Normálisan három dimenzióban élünk.
A szentek elérték a negyedik dimenziót, és ennek a felemelkedésnek a révén elérték a teljes békesség, teljes integráció állapotát és a valóságnak teljesen tudatába kerültek. Felemelkedésük erőfeszítéseit sok nyelven, sokféleképpen írták le. Az a három dimenzió, amiben normálisan létezünk a fizikai, mentális és az érzelmi, a negyedik dimenzió a spirituális. Ha intenzíven használjuk ezt az első három dimenziót, eljutunk életünk hiábavalóságának felismeréséhez, és azután elkezdjük keresni az abszolút igazságot, mivel nem vagyunk elégedettek azzal, amit tudunk, még azzal sem, amit egy nyugodt elme nyújthat nekünk."
Shri Mataji Nirmala Devi
----------------------------------------------
Az ajtó nyitva, gyere!
----------------------------------------------
Ha úgy érzed hogy a személyes űrhajód bizony már eleget állomásozott a három dimenziós térben, és eljött az ideje Számodra is, hogy azzal a bizonyos Turiya állapottal megismerkedj, és azzal a bizonyos magasabb tudatossággal segítsd az életed alakulását, akkor gyere, várlak a meditációs szobában!
Hogyha Te már meg is csináltad a múltban ezeket a gyakorlatokat, akkor is legalább mégegyszer végezd el őket! A fenti idézetből most már tudhatod, hogy mit is segítenek ezek a meditációk. Tudhatod, hogy milyen fejlődés előtt áll még a Tudatosságunk, és a bennünk lévő békesség kiteljesedése. Emelkedjünk együtt, kollektíven ebbe a sokkal örömtelibb, nyugodtabb, szeretettel teli, tudatosabb, és békés állapotba!
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
ui: A SZKAFANDERES, a blogbejegyzés elején látható képem kapcsán, ha Neked a legelső gondolatod nem a holdraszállás, hanem egy bizonyos FARKAS volt (...és nem a Bertalan, hanem a Kommandós) és az ő egyik konkrét munkája, akkor kérlek mindenképp keress meg engem, közös együttműködés céljából!
--> kolostorore@gmail.com <--
Függetlenül attól, hogy mikor is olvastad ezt a bejegyzést.
Ha most ebből egy szót sem értettél, akkor felejtsd is el ezt a pár mondatot, nem Neked szólt, sorry!
