"4x3 cm-es daganatot távolítottak el a bal szemem mögül"

Pár napja esett be az Őrbódém levelesládájába az egyik
blogolvasó megható levele.
Nincs mit hozzátenni.


"Kedves Kolostor Őre!

Egy középiskolai osztálytársnőm hívott meg a "Kolostorodba", egész idáig csendes megfigyelőként voltam jelen. Mostani leveledben feltettél egy kérdést, melyre azonnal kipattant a válasz. Így karácsony közeledtével talán hasznos is lehet, ezért megosztom Veled, és ha arra érdemesnek tartod, a többiekkel is.

"Te vajon hogyan "méred" azt, hogy az életed boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus, elégedett és örömteli?" - így szólt a kérdés.

Ha jól belegondolok, sokan valamilyen feltételhez kötjük a boldogságunkat, valami jónak, extrának kell jelen lenni, hogy jól érezhessük magunkat a bőrünkben.

Rágódunk a múlton, vagy másokat hibáztatunk, cipelgetjük a sérelmeinket, amiket nem tudtunk ki- ill. megbeszélni. Folyamatosan aggódunk a jövőn, s közben elszalasztjuk a jelen számtalan szép pillanatát. Rengeteg csodás dolog mellett szaladunk el vakon nap mint nap.

Aztán történik egy tragédia, vagy egy súlyos betegség formájában egyszer csak szembesülünk önvalónkkal, tévedéseinkkel, az addigi életünkkel. És ekkor átértékelődik minden. Átalakulnak a fontossági sorrendek, értékrendek. Hirtelen elkezdünk másképp gondolkozni, másképp látni. Az "elrákosodott" sebek gyógyulásért kiáltanak és megtanulunk megbocsájtani és bocsánatot kérni. Megtanuljuk megbecsülni, hogy látunk. Örülünk minden kedves dallamnak, szeretetteljes szónak. Hálát adunk mindenért, amink van, és egyszeriben a világ leggazdagabb emberének érezzük magunkat akkor is, ha a csekkeken lévő kifizetésre váró összeg nem csökkent. Hálát adunk minden egyes társunkért, akik mellettünk vannak jóban, rosszban. Hálát adunk minden falatért, örülni tudunk a legkisebb dolgoknak is. Egyszeriben megtanulunk feltétel nélkül szeretni és legszívesebben a szívünkre szorítanánk az egész világot. És megtanulunk befelé figyelni, elmélyülten meditálni, megtaláljuk a bennünk nyugvó isteni lényünket, megtanulunk vele kommunikálni, és jól érezzük "magunkat magunkkal".

- November 18-án egy 4x3 cm-es daganatot távolítottak el a bal szemem mögül. Épp ma érkezett meg a szövettani eredmény, ami megerősítette, hogy jóindulatú sejtburjánzásról volt szó. Leszámítva egy-két kórházi kellemetlenséget és bosszúságot, a lényeg, hogy hat nappal az operáció után haza is engedtek. Csodámra jártak a gyors mobilizálódásomat és a sebgyógyulásomat illetően. Kórházi benntartózkodásom alatt az álmatlan éjszakákon különböző meditációk és zenés mantrák segítettek át. ( többek között az önmegvalósítás és a második meditáció is) Most már minden a legnagyobb rendben van.

Kérded, hogy boldog vagyok-e? - IGEN, IGEN, IGEN!
Kiegyensúlyozott vagyok-e? - IGEN, IGEN, IGEN!
Harmonikus, elégedett és örömteli-e az életem? - IGEN, IGEN, IGEN!

És szívből kívánom a boldogságot, a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát, az elégedettséget és az örömöt mind a Földön, mind pedig a más térben, időben és dimenziókban élőknek egyaránt!
Isten Áldjon Mindannyiunkat!

Hálás szeretettel
Földi Gyöngyi
egy újjászületett"

~ ~ ~


Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!