Hugó és a Fakír története - (videóval)

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Ha szívesebben hallgatnád inkább, Hugó történetét a Fakírral,
itt most megteheted >>>
Hallgatáshoz Bal klikk, Letöltéshez Jobb klikk, mentés másként
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Hétköznapi Hugó szaladt ahogy csak a lába bírta. Futott ki a városból, egyenesen, rég nem látott cimborájához, a Kolostor Őréhez. Nagy újsága volt számára, és szerette volna minél hamarabb megosztani vele a jó hírt! Az újdonságot, amivel ma reggel találkozott a buszmegállóban, egy plakáton. Annyira izgatott lett amikor meglátta a plakátot, hogy azonnal futásnak eredt a kolostor irányába.

A bejáratnál találkozott az Őrrel, aki éppen egy zöldelő sövényt öntözött. Megörült Hugónak, és látva hogy a sok futástól mennyire zihál, ő kezdte a beszélgetést. Mondta neki, hogy a kolostor kertésze épp betegeskedik picit, ezért most ő helyettesíti a munkáját. A vödörből ki is fogyott a víz, ezért megkérte az Őr Hugót, hogy kísérje el őt az esővízgyűjtő tározóhoz, hogy megtöltsék a vödröket. Közben pedig hátha sikerül kifújnia magát, és elmesélheti neki, viharos érkezésének okát.

Hétköznapi Hugó vitte az egyik vödröt, és mivel csillapodott a légzése, belekezdett a történetbe. Elkezdte mesélni milyen fantasztikus plakátot látott ma a városban, és azonnal tudta hogy értesítenie kell az Őrt is, hogy ő is tudjon róla, mert ilyen dolog aztán nem történik mindennap.

- Egy igazi indiai Fakír látogat a városunkba! - kezdte lelkesen Hugó, aztán pedig nem győzte hadarni micsoda fantasztikus dologat fog a produkciójában megcsinálni a Fakír. 10 tű lesz a nyelvében, kés a lábában, borotvapenge a kezében, miközben még valami tűz is lesz, de erre már nem emlékezett pontosan Hugó, mert annyira izgalomba jött ezektől, hogy azonnal futásnak eredt. Vitte a hírt az Őrnek.

A Kolostor Őrére valahogy nem ragadt rá ez a nagy lelkesedés, ezért Hugó még inkább belelendült, és elkezdte mesélni, hogy milyen fantasztikus dolgokra képes a test. Meg az emberi elme, és hogy micsoda erőkkel tudjuk saját magunk korlátait tágítani, egész egyszerűen ámulatos!!!!

Közben megérkeztek az esővízgyűjtő tározóhoz, ahol is vizet mertek, majd leültek a fűbe megpihenni. Látta az Őr Hugó arcán hogy nem érti a közönyét. Nem érti, hogy az Őr, a fene nagy spiritualitásával hogy-hogy nem rohan, kezét lábát törve hogy egy ilyen indiai fakír közelében lehessen...

Aztán az Őr elkezdte mesélni Hugónak, hogy mégha nem is lelkes ezek iránt, el kell ismernie, hogy tényleg ámulatos dolgokra képes az ember. Régebben ő is megcsodálta például a shaolin harcosokat, hogy micsoda erőket tudtak magukban mozgósítani, micsoda képtelen dolgokat voltak képesek megtenni. Mintha nem lett volna rájuk hatással a fizika törvénye, mintha saját törvényeik lettek volna a testükkel, és az erejükkel kapcsolatban.... most már azonban nem nyűgözi le az Őrt az ilyesmi....

- De miért? - kérdezte Hétköznapi Hugó.

Aztán az Őr azt mondta, hogy szerinte ezek az emberek olyan erőket mozgósítanak, amelyek lehet hogy különlegesek, de most már inkább taszítónak érzi ezeket, mint "vonzó"nak. Valahogy úgy próbálta magyarázni Hugónak, hogy ezek az erők, érzései szerint nem arra szolgálnak, hogy békesség, és igazi, független szeretet legyen az emberek közt. Valahogy ezek az erők, képességek, inkább amolyan büszkévé teszik csak a gazdáját. Ezekhez a képességekhez csodálókra van szükség, közönségre, elismerésre......ez pedig minek szólhat ha nem az egónak? És mit kezdenek az ilyen emberek ezekkel a képeségekkel? Mire fordítják? Hogyan, miben segítik ezek által az embereket?

Hugó gondolkódóba esett, és meg kellett hogy állapítsa, hogy ilyen szempontból még nem is nézte ezeket a dolgokat.

Az Őr folytatta.

- Nézd Hugó, emlékezz Jézus történeteire! Ő rengeteg "csodát" tett! Renegeteg különleges képességet, erőt megmutatott. Viszont egész életének az üzenete nem erről szólt! Ezek a csodák, különleges képességek mintha csak "másodlagosak" lettek volna.... Legalábbis is én valahogy így érzem, folytatta az Őr......

Mintha ezen képességein túl, az igazi üzenete Jézusnak, amiben példát is mutatott, hogy éljünk teljesen egyszerű, ártatlan, szeretettel teli életet...... Ártatlanok, és örömteliek legyünk mint a gyerekek, elégedettek, és szeretettel teliek......szeressük önmagunkat, felebarátunkat, sőt még az ellenségünket is.......

Hugó, hát micsoda alázat az, hogy valakinek olyan ereje van mint Jézusnak, és egész egyszerűen hagyja magát keresztre feszítettni, és még közben is, az ellenségéért imádkozik "hisz ők nem tudják mit cselekszenek", hát micsoda szeretet, micsoda erő ez?

Hugó most még inkább gondolkodóba esett....

- Semmihez sem hasonlítható erő ez. - folytatta az Őr. Hogyha az ember ennyire erősen Egységben van az Isteni erővel, szinte folyamatosan teljes meditációban van...
És az egész életét ez járja át...
Életének minden pillanatában ez csak úgy árad belőle...
Válogatás nélkül mindeki irányába...

- Tudod Hugó, mióta a meditációval próbálkozom, és egyre inkább ízlelgethetem ennek az erőnek a közelségét, valahogy már nem nyűgöz le az, ha valaki sírás nélkül 10 tűt is a nyelvébe tud szúrni.

Tudod mi nyűgöz le?
Például az, ahogy Shri Mataji, szintén a szeretetével, a gondoskodó törődésével tudja tanítani az embereket. Mindenkihez megtalálja, a hozzá illő utat, a hozzá illő módszert.

Egyszer például találkozott egy olyan emberrel, akit sokan tiszteltek, aki ráadásul különleges képességeknek is a birtokában volt. Például hatalma volt az időjárás felett is! Na egyszer Shri Mataji meglátogatta ezt az embert.... ez egy igazán gyönyörű példája annak, hogy egy Igaz Mester, a szeretetével hogyan tanítja az embereket....... Gyere Hugó megmutatom ezt a kis történetet, azzal elindultak az Őrbódé irányba.

Menet közben még megöntözték a kolostor növényeit, aztán betértek az Őrbódéba, ahol az Őrnek volt egy kis vetítő masinája, amit most be is kapcsolt, aztán Hugóval együtt végignézték.



*szári: indiai, női ruha

Hugó megkérte az Őrt, hogy még párszor nézzék meg újra, mert ahogy elnézte ezt történetet, folyamatosan egyre inkább kezdte átérezni, hogy az ilyen fokú "törődéshez", tanításhoz, Isteni Diplomáciához, és igazi kedvességhez, finomsághoz, micsoda erő, és micsoda hatalmas szeretet kell.......

Picit kiültek még az Őrbódé elé a padra.
Lassan beesteledett. Kellemesen hűvös, lágy tavaszi este volt. Hugó most kicsit töménynek érezte ezt a mai napot, de egyáltalán nem bánta. Szinte érezte hogy figyelme, hogyan kezd a "finomabb", érzékenyebb dolgok irányába fordulni. Örömöt érzett, és nyugalmat. Jól esett a csend, az éjszaka. Távol volt már tőle a napközbeni izgatott rohanás, a 10 tű csodálata, és a cirkuszi mutatvány....

Békére lelt mindig, ha ülhetett a padon,
és hátával támaszthatta, a kolostor kapuját....



Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

.