– Van-e
különbség a pátriárkák és a Buddha tanítása között? – kérdezte egy szerzetes.
– Meríts vizet, és markodban a hold virul; szedj virágot, és köntösöd megillatosul – felelte Vu-cu Fa-jen.
– Meríts vizet, és markodban a hold virul; szedj virágot, és köntösöd megillatosul – felelte Vu-cu Fa-jen.
"A
zen szó szanszkrit eredetű, a buddhizmussal került át Kínába, majd onnan Japánba.
A szanszkrit dhjána szó, amely elmélyülést, meditációt jelent, a kínaiak csannára
írták át, vagy röviden csanra. E kínai írásjegy japán kiejtése a zen. A csan,
illetve a zen a buddhizmus legfontosabb kelet-ázsiai iskolája, melyet a legenda
szerint maga Buddha alapított. Tanítóbeszéd helyett egykor a Keselyűbércen felmutatott
egy szál virágot tanítványainak, mire egyikük elmosolyodott. Egy mosolygó virág
és egy virágzó mosoly indította útjára tehát ezt a „szavakon túli tanítást”, amelyet
a 6. században Bódhidharma, a 28. indiai és egyszersmind az első kínai pátriárka
hozott át Kínába. A Bódhidharmának tulajdonított négysoros szerint:
„Külön
hagyomány a tanon túl,
Nem alapul írott jegyen,
Menten az ember szívéhez szól,
Hogy feleszméljen, Buddha legyen.”
Nem alapul írott jegyen,
Menten az ember szívéhez szól,
Hogy feleszméljen, Buddha legyen.”
"Furcsák
ezek a történetek, szeszélyesek, hóbortosak, mégis sejtjük, hogy olyan tapasztalat
rejlik mögöttük – az esetek egyik szereplője mindig mester –, ami hiányzik az
élménytárunkból. Egy zen mestertől hiába is várunk magyarázatot, neki az csak
„vadrókacsaholás”, mert saját meggyőződésének ismertetésével még nem adta át az
élményeit. Szájbarágás helyett inkább csak mutat, ordít, üt, „sose szabad túl
nyíltan beszélnie”, nehogy megfossza tanítványát a felfedezés örömétől; a tanítása
időhöz, helyhez, egyénhez szabott. A tanítvány kérdéseire adott válaszok azért
tűnnek sokszor következetlennek, mert nem mindig a kérdésre reagálnak, hanem a
kérdésével magát mutató kérdező lelkiállapotára. Ha a felelet a kérdezőre vonatkozik,
fölösleges logikai összefüggést keresni a kérdés és a felelet között. A mester
nem a problémára figyel, hanem az emberre, akiben a problémák felmerülnek.
A
vallásos gondolkozással ellentétben a zen nem akar „a valóságos világon kívül,
fantasztikus módon megvalósítani szükségleteket, amelyek a valóságos világban
megvalósíthatatlannak bizonyulnak.” A zen nem oldja meg a problémákat, nem elégíti
ki és nem fojtja el a vágyakat – átéli. Nem az emberi természet tökéletesítése
a célja, hanem megtapasztalása. Ha igent mondunk, az igennel járó szenvedést kapjuk,
ha nemet, a nemmel járót. A szenvedés ott vár ránk mindig, ahova menekülünk előle.
Nem a visszautasítás szabadít meg, hanem a teljes befogadás. A zen elfogadja azt,
ami van. Légy önmagad, ne az, aminek hiszed magad, vagy ami lenni szeretnél, sem
pedig az, aminek látszani akarsz mások szemében, vagy aminek mások tartanak. Mi
valóságosabb, a problémáid, vagy te magad?"
És akkor álljon itt pár kis történet:
Felolvasós, hangoskönyv verzió
1 rész: www.terebess.hu/mp3/folyik1.mp3
2 rész: www.terebess.hu/mp3/folyik2.mp3
1 rész: www.terebess.hu/mp3/folyik1.mp3
2 rész: www.terebess.hu/mp3/folyik2.mp3
Olvasgatós verzió
"–
Üres kézzel jöttem – szabadkozott egy szerzetes.
– Tedd le! – mondta Csao-csou.
– Mit tegyek le, ha egyszer semmit se hoztam?
– Akkor csak cipeld tovább!
* * *
– Tedd le! – mondta Csao-csou.
– Mit tegyek le, ha egyszer semmit se hoztam?
– Akkor csak cipeld tovább!
* * *
Egyik
reggel Csao-csou az új szerzeteseket fogadta:
– Jártál már itt? – kérdezte az egyiket.
– Igen.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
Aztán egy másikhoz fordult:
– Jártál már itt?
– Még nem.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
A szerzetes-felügyelő félrehívta a mestert:
– Az egyik már járt itt, erre te megkínálod teával; a másik még nem járt itt, erre te ugyancsak teával kínálod. Jelent ez valamit?
– Felügyelő! – szólt Csao-csou.
– Tessék.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
– Jártál már itt? – kérdezte az egyiket.
– Igen.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
Aztán egy másikhoz fordult:
– Jártál már itt?
– Még nem.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
A szerzetes-felügyelő félrehívta a mestert:
– Az egyik már járt itt, erre te megkínálod teával; a másik még nem járt itt, erre te ugyancsak teával kínálod. Jelent ez valamit?
– Felügyelő! – szólt Csao-csou.
– Tessék.
– Gyere, igyál egy csésze teát!
Mikor
egy szerzetes kérdezősködni jött, Csao-csou fejére húzott csuhában fogadta. A
szerzetes ácsorgott egy darabig, aztán fordult vissza.
Csao-csou utánaszólt:
– Aztán nehogy azt mondd, hogy nem válaszoltam!
Csao-csou utánaszólt:
– Aztán nehogy azt mondd, hogy nem válaszoltam!
* * *
Mu-csounak
panaszkodott egy szerzetes:
– Mindennap öltözni, vetkezni és enni kell. Hogy szabaduljunk meg ettől a sok nyűgtől?
– Egyszerűen csak öltözünk, vetkezünk és eszünk – közölte Mu-csou.
– Nem értem.
– Ha nem érted, akkor bizony mindennap öltöznöd, vetkezned és enned kell.
– Mindennap öltözni, vetkezni és enni kell. Hogy szabaduljunk meg ettől a sok nyűgtől?
– Egyszerűen csak öltözünk, vetkezünk és eszünk – közölte Mu-csou.
– Nem értem.
– Ha nem érted, akkor bizony mindennap öltöznöd, vetkezned és enned kell.
* * *
Tung-san
áldozatot mutatott be a néhai Jün-jen mester emlékére.
– Miért mutatsz be áldozatot? – kérdezte egy szerzetes.
– Nem az erényes jelleméért, nem is a tanításáért, hanem azért, mert semmit sem magyarázott el nekem világosan – mondta a mester.
– Egyetértesz azzal, amit mondott? – kérdezte egy másik szerzetes.
– Csak félig.
– Miért nem teljes egészében?
– Hálátlanság lenne.
– Miért mutatsz be áldozatot? – kérdezte egy szerzetes.
– Nem az erényes jelleméért, nem is a tanításáért, hanem azért, mert semmit sem magyarázott el nekem világosan – mondta a mester.
– Egyetértesz azzal, amit mondott? – kérdezte egy másik szerzetes.
– Csak félig.
– Miért nem teljes egészében?
– Hálátlanság lenne.
* * *
–
Mi a megvilágosulás? – kérdezte egy szerzetes.
– Ide ne piszkíts! – mondta Tö-san.
– Ide ne piszkíts! – mondta Tö-san.
* * *
Egy
koreai szerzetes járult Tö-san elé. A mester rögtön megbotozta.
– Miért versz meg? – kérdezte a szerzetes. – Még nem is kérdeztem semmit.
– Honnan jöttél?
– Koreából.
– Még mielőtt hajóra szálltál volna, már kiérdemelted a harminc botütést.
– Miért versz meg? – kérdezte a szerzetes. – Még nem is kérdeztem semmit.
– Honnan jöttél?
– Koreából.
– Még mielőtt hajóra szálltál volna, már kiérdemelted a harminc botütést.
* * *
–
Mivel kezdjem a csan tanulmányozását? – kérdezte egy szerzetes Hszüan-sától.
– Hallod a patakcsobogást?
– Hallom.
– Akkor kezdd azzal.
– Hallod a patakcsobogást?
– Hallom.
– Akkor kezdd azzal.
Még több, hasonló kis Csan Tantörténethez klikk ide >>
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!