Őszi égbolt az alkotói ház felett
Egyre rövidebbek voltak már a nappalok, így aztán az alkotói házam körül is fogyatkoztak a kerti munkák. A nyárból lassan ősz lett, előkerültek a pulóverek, és egyre többször tettem fahasábot a kandallóba. Pattogott és ropogott a tűz kitartóan, én pedig elmerültem a mandalák festésében. A fantáziám egén lebegő képzeletbeli alkotói ház nyugalommal és inspirációval töltött el minden évszakban, de így ősszel különösen. Ahogy elindul a lecsendesedés, ahogy a természet is magába fordul, ahogy napról-napra fogy a fény, úgy váltam én is egyre szenzitívvé. Figyeltem a fáról lehulló leveleket és a csillagokat az égen. Ültem a késő esti teraszon a csöndben, amikor a kerítés felől hangok jöttek.
Hahó, öregem, szevasz! - hallottam a szomszéd hangját, látta, hogy a teraszon ücsörgök. Az utca végén az erdész jó áron kínál most tűzifát - folytatta a vidéken oly fontos információ átadását. Milyen árfolyamon? - tettem volna fel rutinosan a tőzsdés kérdést, ha nem telt volna el már két hét az alkotói házba történő elvonulásomban, így aztán szokás szerint akklimatizálódtam az itteni viszonyokhoz, úgyhogy a köbméterről kezdtünk beszélni, természetesen erdei, meg a fa fajtájáról, no meg a szállítás, és persze végül az árról. Szomszéd úr, kösz, akkor rendeld meg légyszíves, egy hétig még biztos itt leszek, hozhatják, kösz mégegyszer! - majd búcsúztunk.
Egyedül maradtam újra a csöndben az esti égbolt alatt. Meggyújtottam egy gyertyát. Ilyenkor ősszel már a szokásosnál is nagyobb volt a csönd itt vidéken. Még nem volt hideg, de már hűvös az őszi este, és ahogy a gyertyafény mellett ültem magamban a teraszon, hatalmas erővel borult rám a messzeség. Az égbolton lévő távoli galaxisok, az idő felfoghatatlan tágassága, a bolygók egymáshoz viszonyuló különös kapcsolódása. Az ecset bent volt a szobában, de most itt a teraszon képzeletben a kezembe vettem, és mint egy karmester mozgatni kezdtem; nem, dehogyis, inkább mint egy tajcsimester, vagy mint egy átszellemült médium mozgattam ihletetten a kezem, benne a képzeletbeli ecset. A szférák zenéjére ütemesen festettem a képzeletbeli festővászon előtt a teraszon.
Mintha tényleg hallottam volna valami zenét. De csak belül. Vagy inkább távolról, talán a holdról jött, az esti csillagok közül. Távoli buborékban értek el a hangok finoman a teraszig újabb és újabb hullámban, lágyan, én pedig ott ültem megbűvölten. A kezem a képzeletbeli ecsettel szelíden mozgott, majd a másik kéz is, és ez már nem is festés volt, hanem ringatózás, amit átvett az egész test, enyhén, hullámzóan, és ekkor már nem is bírtam ülve maradni. Felálltam és úgy festettem tovább a képzeletbeli képet, egyet-egyet léptem, majd ruganyos térdmozdulat, lágy fordulat, kezek, könyök, csukló, hullámzik, térd rugózik, test fordul, szem csukódik, néha nyílik, a látás tompul, az érzékek érzékenyek, körülöttem hűvös szellő, a terasz mintegy színpad, sehol egy néző, csak az égen a csillagok. Magam vagyok, lábam a teraszon, szemem az égbolton, a kezem mozog, fest, alkot, táncol, vibrációkat áraszt és fogad.
Mennyi idő telt el így? Nem tudom, de különös volt és jólesett. Ezért szerettem elvonulni a képzeletbeli alkotói házamba vidékre, mert a városi nyüzsgés után itt jobban rá tudtam hangolódni a... mire is? Magam sem tudom pontosan. A természetre talán? A csönd varázslatos erejére? Az alkotásra, önmagamra, az ihletettségre, vagy a határtalan és távoli, tágas őszi égboltra. A táncra és a belső zenére, sok-sok mindenre. Imádtam itt lenni. Fantáziafölde különös házában, ebben a tágas vidéki kúriában, ahol társaim a betűk, az üres lap, a festékek és az ecset.
Pár nap múlva egy nagy teherautóval meghozták a fát. A lágyan hullámzó táncot és ecsetmozgást felváltotta a balta, a pakolás és az izommunka. Ezt szintén végignézték a felhők és a távoli csillagok.
A Kolostor Őre
ui: Az írás pár napja jelent meg a Librariuson
Kapcsolódó bejegyzések:
- Egy éjszaka a mandalák kertjében
- Cédrus, irodalmi oklevél
- Vannak esték, amikor átalakul a világ
- Vers: Tűz melege
- C.G. Jung, a misztikus pszichológus
- Jung és a svájci széfből előkerült titokzatos könyv
A sorozat korábbi részei:
1) Az alkotói ház varázsa
2) Térkép és veszély az alkotói házban
3) Kiterítve az alkotói házban
4) Sivataggá változott alkotói ház
5) Hőbörgés a főtéren, csöndes festés az alkotói házban
PULZÁLÓ TÓ
az alkotói ház mellett
YouTube Link
