2015. április 10., péntek

A haza bölcse

Azért az komolyan elgondolkodtató és figyelemreméltó, ha egy ember neve mellé, "A haza bölcse" jelző kerül, nem? Szerintem is. Ezért kezdtem bele nagy kíváncsisággal egy remek könyvbe, ami Deák Ferenc életéről és személyéről szól.

Sina báró és Széchenyi grófék történetei után, most egy, Deák Ferenc életéről szóló könyvet hoztam ki a bécsi, magyar intézet könyvtárából. Jó tudom, ez egy meditációs és spirituális blog, és Deák élete nem teljesen ez irányba mutat, de azért emberségből, igazságból, bölcsességből mégis csak bőven rendelkezett. Ezért szerintem érdemes lehet egy picit jobban megismernünk Őt. A szerző, Estók János, az ELTE tanára így mutatja be:


"Deák, bármily meglepő egy országosan ismert politikusra ezt mondani, visszahúzódó alkat volt. Nem szeretett a közfigyelem középpontjában lenni. A csöndes folyású, háttérben végzett alkotómunkát kedvelte. Szívesen engedett másokat maga elé, ha nézeteikkel egyetértett, vagy ha azokat éppen ő segítette formálódni. Kiváló szónok volt, de beszédeinek nem a hallgatóságot magával sodró lendület, hanem a kikezdhetetlen logika adott rangot.

A reformkor más nagyjaitól eltérően nem írt nagy ívű programadó műveket és sokak figyelmére számot tartó újságcikkek tucatjait sem. Inkább a megyei, az országgyűlési fórumokon vagy magánlevelekben, s persze a kehidai, majd  a pesti szobájában folytatott tanácskozások százain fejtette ki nézeteit. A dolgok alakulásának időt hagyó, töprengésre való hajlama, életvitele s fizikai alkata idősebbnek láttatta őt tényleges koránál. Bár a kiegyezés évében még csak 64 éves volt, bizalmasan már évek óta "öreg úr"-ként emlegették.

Deák a romantika korában élt, de nem lett sem tragikus hős, se vértanú. Nem állt vezérként a tömeg élére, még a népszerűséget sem kereste. Ahogyan a magánéletben, úgy a politikában sem engedte, hogy érzelmei magukkal ragadják. Nyugalmából kizökkenthetetlen, mindig megfontolt ember volt, a kölcsönös engedményekre építő politika híve. Ne a hőst keressük hát benne, hanem a hazájáért élő, nemzetéért felelősséget viselő embert, aki oly korban maradt kiszámítható, biztos pont, amikor fordult a világ, sőt időnként forrongott."


Néhány kérdés ami felmerült bennem e remek könyv kapcsán:

- Milyen ember lenne, egy, a mai korban élő "A haza bölcse"?

- Egyáltalán van igény a hazában bölcsekre?

- Vajon ha vannak is bölcsek, felismerjük Őket?

- Egy amúgy is bölcsességre hajlamos emberben, még ha a meditáció iránti "igény" is útjára indul, az milyen sokat tehetne hozzá, az amúgy is értékes lényéhez?

- Vajon a nagy tömegek, de akár az egyének is, vágynak/vágyunk arra, hogy bölcsebb életet éljünk?

- Ha igen, mit kéne tennünk érte? Teszünk is?

- Mit jelent egyáltalán a bölcsesség?

A kérdések után a témánál maradva ajánlom még a figyelmedbe ezeket a korábbi, elgondolkodtató bejegyzéseket:

Okosság vagy bölcsesség >>>

Leckék az életről >>>

Favágó szerzetesek bölcs tanácsa az élethez >>>

Konfuciusz az éberségről >>>

Kampánycsend >>>

Üzenet Japánból >>>

A nemes ember >>>

A kínai mester tanácsai >>>



* * *

Meditatív ücsörgésünk és ráérős szemlélődésünk
mai helyszíne és padja pedig:


A fotó készítője Mariann,
helyszín India, Kumbhalghar.
Nagyításhoz klikk a képre!





Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!