Izzasztó Zen

Az előző munkahelyemen, az én számítógépemet többen is használhatták, mert több közös program volt rajta, PL: Fax

Egyik délután a Biztonsági Igazgató odaült az asztalomhoz valamit nézni, aztán felfedezte, azt a részt a googlban, hogy eddig milyen szavakra kerestem rá. Kérdezte, hogy engem érdekel a Zen Buddhizmus?
Mert látja, hogy rákerestek erre a szóra. Mondtam, hogy igen, meg én a Sahaja Jógával foglakozom, ezért is van kint Shri Matajiról egy kép a képernyőn, és a két dolog nem is áll nagyon messze egymástól.

A Biztonsági Igazgatóról tudni kell, hogy 30-as évei elején járó fiatal ember, orosz származású, -- akcentussal, vodkarajongással ahogy kell -- na nem az a Barbár Orosz típus, hanem inkább egy olyan Moszkvai DzsémszBond féle, Elit Testőriskolákban kiképzett fazon.

Visszakérdeztem tőle, hogy őt is érdekli-e a Zen, mire előadott egy kis sztorit:

Pár éve, egyik nyári napon, mikor a kalandvágyát már nem bírta csillapítani, hátára vett egy sátrat (feltételezem összecsomagolva...) felpattant egy biciklire, és meg sem állt Kapolcsig, a Műveszetek Völgye fesztiválig. Gondolta szerez magának egy kellemes hetet.

Ahogy megérkezett és lecuccolt, összehaverkodott pár sráccal, akik Zen Buddhizmussal foglalkoztak és odatelepedett melléjük. Gondolta el lesz velük a héten. Aztán mondták neki a Zen-esek, hogy ha komolyan érdekli őt a Zen, akkor tartson velük, csinálja a gyakorlatokat végig fegyelmezetten, ne vegye félvállról különben nincs értelme....
Több sem kellett a Moszkva DzsémszBondnak, hát hogyne menne neki ez, - majd ő megmutatja, meg bebizonyítja, meg rajta nem fog ez kifogni - hozzáállással indult neki a kalandnak.

Elkezdődött a hét, kora reggeli meditációk, hosszú egyhelyben ülés, elmélkedés, bölcsességek szóval ilyesmi dolgok történtek....
Számára ez kezdett már terhes lenni, nem bírta a nagy nyugalmat, egyre ingerültebb lett.

A reggeli háromnegyedórás meditáció után mikor mondták neki, hogy most jön a NagyProgram, akkor már kezdett kiakadni, de elnézett maga mellé és látta, hogy egy Lány, egy egyszerű törékeny nő, teljesen simán viseli az egészet. Nyugodtan fogadta a dolgokat, és ez még inkább felbőszítette, hogy nehogymá' az kibirja, meg neki megy ez az egész, Ő meg itten lemarad még a csajoktól is....
nem bírja az egészet?
hát hogy nézne az ki?
erőt vett magán, hogy ő bezzeg majd megmutatja.

Elindult egy NagyProgram, ahol leültek körbe (vagy félkörbe), megjelent egy NagyMester, és leült a kör közepébe....teltek a percek az órák... a Mester Vezette a programot.... nem volt sok beszéd... főleg meditációs gyakorlatok.

A MoszkvaiDZsémszBond már izzadt, szenvedett, minden baja volt, pattanásig feszültek az idegei, már legszivesebben űvöltött volna és elrohan.

Ekkor a Nagy Csend kellős közepén a NagyMester mélyen belenézett a MoszkvaiDZsémszBond szemébe...
a másodpercek óráknak tüntek....
a Mester csak nézte...
csak nézte...
Aztán egyszer csak megszólalt:


- Neked nem kell itt lenned!


....


- Ha nem akarsz, nem kell.


....


- Itt nincs muszáj.
És ha úgy döntenél elmész,
ne kudarcként fogd föl, hanem tanulásnak...
csak azt nézd mit tanultál.



Persze, hogy maradt a pali,
mert hát kihaőnem.

De aztán másnap otthagyta a Zen-esek táborát és tovább állt.

A legjobb az volt az egészben, hogy visszaemlékezve ezt a történetet, derűsen és vidáman mesélte el nekem, egyáltalán nem megsértődve.
Sőt!
Lehet hogy tényleg tanult ott valamit...


Üdv
Csak Könnyedén
A Kolostor Őre
www.jogameditacio.hu

.