Caspar David Friedrich és a vándor

Nagyításhoz klikk a képre!

A kulturális világ az idei évben ünnepelte az egyik legjelentősebb német festő, Caspar David Friedrich születésnapjának 250. évfordulóját. A témával azután kezdtem el mélyebben foglalkozni, miután rájöttem, egyik képén (a fenti) megfestett engem. Egyszer hasonlót éltem már át Claude Monet csónakban ülő alakjával kapcsolatban, és most újra, tessék, én magam állok ott vándorként a hegyen, legalábbis ennyire ezt érzem Caspar David Friedrich ecsetvonásából. Nézzük meg a témát részletesebben!

Friedrich egy visszahúzódó különc volt,
aki csak alkonyat után hagyta el
drezdai házát hosszú sétákra.
- írja a Deutsche Welle

Alapjaiban változtatta meg a látásmódunkat,
benne a táj szemlélését. Nem tudunk már többé egy
naplementét úgy nézni, hogy ne gondolnánk Friedrichre.
- említi a kurátor Holger Birkholz

Azt sugallja, hogy a természetfeletti létezik,
de nem válik ideológussá, vagy misszionáriussá.
- mondja egy interjúban Florian Illies művészettörténész.

Ő a közvetítő a végtelen táj és a kép nézője között.
Ahogy hátat fordít nekünk, belemerülve a természet szemléletébe, figyelmeztet a magunk hasonló, szemlélődő testartására, így minket is részesévé, a szó szoros értelmében szereplőjévé tesz a lenyűgöző látványnak.- írja könyvében a művészettörténész Beke László

A városból érkezett vándorok,
akik Friedrich képein újra és újra feltűnnek, valójában megváltásra váró emberek, akik bejárhatatlan labirintusban tévelyegnek, amelyben nehéz megnyugtató értelemre találni. - írja idén egy esszében Földényi F. László

Nos, első lendületre így bemelegítésnek ennyi idézet talán elég is. Térjünk rá a személyesebb vonulatra. Caspar David Friedrich azon képei nyűgöznek le engem igazán, ahol a háttal lévő alakok szemlélik a...ööö... mit is? Zavarba ejtő lehet a kérdés, mert elsőre egyértelműnek tűnik a válasz: naplementét néznek, tengert, felhőket, hajókat, ilyesmit. Mégis, valahogy több van emögött. Nekem úgy tűnik, hogy a szemlélődés, a tűnődés, a válaszkeresés maga. És ez engem nagyon megfog.

Korunk selfie-kultúrájában, ahol mindannyian toljuk bele a pofánkat... elnézést, tehát a derűs mosolyunkat a fotóba, ennek teljesen ellenkezője a festő képein látható alakok. Nem magamutogatók, hanem szerényen szemlélődők. Ők a csendesen tűnődők. És ez érint meg engem nagyon. Ráadásul, alakjai közül leginkább ez a bejegyzés elején látható vándor érint meg leginkább ott a sziklákon a ködtenger felett. Hajába belekap a szél, szinte érezzük a hűvös légáramlást, lábának izmaiban pedig a hosszú út utáni feszültséget és fáradtságot, a táj szépségét, és testtartásának sokatmondó üzenetét. Ahogy ott áll, van benne némi hetykeség, de ott van az alázat is, a magabiztosság, de a kíváncsiság, a keresés, a messzire tekintés is, a sorsba belenézés, figyelés, várakozás, hallgatás, a vándorlás, és sok minden más.

A feljebb említett Földényi F. László 1986-ban már írt egy remek könyvet a festőről, amiben így jellemzi műveit:

"És mégis, ezek a szemérmetlenül szenvedélyes képek, Friedrich többi festményéhez hasonlóan, hihetetlenül elegáns festmények: választékosak, kimértek. A mélyben mindig ott izzik a szenvedély; de az ábrázolás minden esetben rendkívül higgadt. E szenvedélyekkel teli festészet korántsem szenvedélyes. Ellenkezőleg: halk és hűvös, néha pedig dermesztően hideg. Az önfegyelem példaképei ezek a festmények; az önfegyelemé, amely ez esetben nem az élettel szemben tanúsított makacsságnak, hanem a belátásnak a jele."

Caspar David Friedrich munkássága nagy kedvencemmé vált. Lenyűgöző kapcsolat ez a művészet és az emberi természet között. Néhány ecsetvonás mennyi mindent elmond, és milyen ablakokat nyit meg. Micsoda üzenetet közvetít. Szinte archetipikus ez a jelenet: a hegy tetején ott az örök vándor, ahogy a messzeségbe pillant, a ködös távolba. És ezt érzem magamban már régóta. A vándorlás és a szemlélődés örök szellemét.

A Kolostor Őre

ui: Itt lesz egy csodálatos dokumentumfilm az Arte művészeti csatorna közreműködésével Caspar David Friedrichről. Érdemes megnézni, mert egy nem mindennapi alkotó életébe és műveibe tekinthetünk be:

YouTubeLink >>