Kiváló az idő most egy kicsit lassítani. Egy jó könyv mellett
kinézni a meleg szobából az ablakon, és elgondolkodni a dolgokon. Mi az
ami körülvesz minket? És hol állunk mi magunk ebben a környezetben?
A
lét nagy kérdéseire sok helyen lehet keresni a választ. A filozófiában,
a vallásban, a meditációban, spiritualitásban, a kultúrában,
könyvekben, hegyek csúcsán, vagy épp rizsszemek közt a konyhán. Néha
pedig meglepő helyen, akár közgazdasági írások sorai közt is
elgondolkodtató dolgokra lelhetünk. Egy ilyet hoztam most ide a kolostor
udvarára. A modernkori közgazdaságtan egyik Nobel díjasától, Paul
Samuelson-tól. Tedd le picit a bejglit és figyelj!
"Ha bármikor valaki is büszkévé
válik saját
gazdasági termelékenységére és saját reáljövedelmének szintjére, hagyjuk
csak megállni és elmélkedni. Ha teljes szakismeretével és energiájával
egy puszta szigetre vinnék, vajon mennyit tudna pénzjövedelméért
vásárolni? Tőkefelszerelések, gazdag erőforrások, mások munkája és
mindenekelőtt azon műszaki tudás nélkül, amelyet minden generáció a
társadalom múltjából örököl, valójában mennyit tudna önmaga termelni? Az
viszont túlságosan is világos, hogy mindnyájan egy olyan világ előnyeit
aratjuk le, amelyet nem mi teremtettünk. Miként L.T. Hobhouse mondotta:
"Egy
ipari szervező, aki azt gondolja, hogy önmaga alapozta meg karrierjét
és >>teremtette<< üzleti tevékenységét, valójában egy egész
társadalmi rendszert kapott kezeihez szakképzett munkásokkal, gépekkel,
piaccal, békével és renddel - azaz egy roppant apparátust és egy átható
atmoszférát; emberek millióinak és generációk tucatjainak művét. Ha
elvesszük tőle a társadalmi tényezőket, akkor nem lesz belőle Robinson
Crusoe, aki megmenekült a hajótörésből és rendelkezik a megszerzett
ismeretekkel, hanem helyette csak egy csupasz vademberré válik, aki
gyökereken, bogyókon és férgeken él."
- - -
Vissza a bejglihez
Tehát amikor a különböző
anyagokból, lisztből, tojásból sóból, vajból, tejből, dióból, mákból és
egyéb hozzávalókból összeállított "valamit", egy remek recept alapján
valaki egy csodás bejglivé süti a konyhában, mi pedig elfogyasztjuk
azt egy tányéron a bútoraink közt, majd kinézünk az ablakon
körbetekintve a nagyvilágban, utána pedig visszatérve az internethez
megnézzük mit is írt A Kolostor Őre, akkor észrevehetjük hogy sokkal, de
sokkal nagyobb események láncolatának vagyunk részesei, mint azt első
pillanatra gondolnánk. Ha ezt megértjük és felfogjuk, picit szerényebbé
válhatunk. E szerénység által pedig kellemesebb hellyé
varázsolhatjuk a világot. Talán érdemes megpróbálnunk...
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
