2011. november 3., csütörtök

"Egyszerűség kontra trükközés"

Ezzel a címmel kaptam levelet a napokban az egyik blogolvasótól. Most Te is elolvashatod, névtelenül persze, hiszen egy nagyon jó témafelvetés van benne. Egy olyan dilemmáról szól, ami sok meditálóban felmerül itt a modern korban, csak mindenkinél picit másképp. Az olvasó levele után azt is elolvashatod hogy én mit válaszoltam számára, aztán pedig megfigyelheted hogy a Te életedben, nálad hogyan is jelennek meg ezek a dolgok. Szóval nézzük a feldobott témát, benne az egyszerűségen és a trükközésen túl, a csatornaépítő szakszervezet és a tao kapcsolatát!

"Üdvözletem a Kolostor Őrének!

Bár sejtek egy választ, de van egy kérdésem, ami nem hagy nyugodni egy ideje. Előtte felvezetem a problémát.

Imádok gondolkodni, problémamegoldani, méghozzá azért, mert amikor sikerül egy agyafúrt és elegáns megoldást találni egy problémára, az jóleső érzéssel tölt el. Ugyanakkor, amikor lehetőségem van választani egy egyszerű, de épp emiatt számomra unalmas, és egy nem olyan egyszerű, viszont épp ezért lehetőségek millióit kínáló és a kreativitásomat megdolgoztató út között, általában a másodikat választom.

Viszont többször is olvastam, főleg taoista tanításokban, hogy az egyszerűségre kell törekedni, mert a trükközés, cselezés a használója ellen fordul. Remek példa erre a földműves története, aki nap, mint nap a kútról hordta a vizet, mígnem megkörnyékezte egy tudós, aki azt javasolta, hogy alakítson ki egy csatornarendszert, hogy munkát spóroljon meg. A földműves erre azt mondta, hogy hiába, mert a spórolt ideje miatt több földet venne, azokat is öntözni kellene, és végül eljutott arra a megállapításra, hogy többet dolgozna, mint most. Tehát, a történet tanulsága szerint, ha a munkásemberünk trükközött volna, ő járt volna rosszabbul.

Értem, hogy mit mond, de nem bírok egyetérteni vele. Valószínűleg sokkal közelebb állok a tudóshoz, mivel szerintem érdekes és izgalmas dolog lehet kitalálni, hogy hogyan is kell kialakítani egy csatornarendszert. (Megtervezni. A végrehajtás iszonyatosan unalmas feladat lenne számomra.) Még akkor is, ha az alkalmazása miatt tényleg többet kellene dolgozni. És most jönne a kérdésem:
probléma-e az, ha ennyire szeretem az agyafúrtságot igénylő dolgokat? Vagy rosszul értelmezek valamit? Mi a véleményed a témában?"


Az olvasó levelére pedig ezt a válaszlevelet küldtem:

"...valószínű, aki feltalálta a számítógépet és az internetet, az is az "agyalást" kedvelhette, és nincs ezzel semmi gond, hiszen általa olvashatunk most nagyszerű taoista e-bookokat, vagy blogokat az egyszerűségről (-:

Az egyszerűség tényleg nagy erő. Attól még hogy Te szívesen kalandozol az elmélkedés, agyafúrtság világában nincs semmi gond, főleg ha közben a figyelmed, nem csak a részleteket kutatja, hanem a Nagy Egészet is látja.

A részletek mögött megbújó Irányító Erőt. Vajon az elméd, a tested apró részletei, és a sejtjeid mögött, az élet minden sejtje és atomja mögött milyen erő húzódik meg?

Vannak akik meg nem az agyafúrtságban, hanem az érzelmek részleteiben ímádnak időzni. De vajon azok mögött is milyen erő húzódik meg? A világ összes apró híre, összes apró gazdasági eseménye, akár a legapróbb találmányok, sporteredmények, politikai dolgok, szóval a világot felépítő millió és milliónyi apró részletek mögött mi lehet? Néha érdemes "megállni" és picit tűnődni, ezt az erőt is keresni, nehogy az legyen, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

A földműves a Taót, a dolgok Természetes Útját és ritmusát követi. Talán a csatornaépítőknek is megvan a modern természetes Taója és ritmusa, amit nekik magukban kell felfedezni, hogy valójában azzal együttműködésben és harmóniában cselekszenek-e, vagy pedig a kelleténél többet nyűzsögnek, vagy sem?

De erre csak akkor jönnek rá, ha ők is, a saját területükön néha meg-meg állnak, és a részletek kidolgozása közben azért fel-fel pillantanak és keresik a Nagy Egészet, és a hozzá fűződő viszonyukat. Ha jó viszonyban vannak vele, akkor harmónia van, és minden szépen halad a maga ütemében. Ha nincsenek jó viszonyban vele, akkor feszültség támad, és a Nagy Út előbb utóbb jeleket küld arra nézve, hogy valami bizony nem a jó irányba halad. A jelek először csak aprók és csöndesek, aztán hangosan dörömbölnek, végül pedig ráborítják az emberre az ajtót, és az egész házat is.

Lehet figyelni egyénileg is a jeleket, és kollektíven is, hogy a csatornaépítők szakszervezete is tisztában legyen vele, hogy milyen is a viszonya, nemcsak a kormánnyal, hanem a Taóval, az
Égi Úttal is!"




Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!