Már a hírekben is
erről írnak, hogy egyre jobban látható és hallható Lui munkássága. Közel 10 évvel ezelőtt, Itay Talgram egy kiváló TED előadásban elemezte a nagy karmesterek kommunikációs és vezetési képességét. Azt, hogyan irányítanak, és milyen hatással vannak a zenészekre, a közönségre, és a komplett előadás megszületésére. A csúcsszintet Leonard Bernstein egy fantasztikus vezényletének bemutatásával zárja, amit egyszerűen csak úgy ír le: a cselekvés nélkül cselekvés.
Mr. Bernstein mozdulatainak
minimáltsága, az, hogy csupán arcizmainak apró rezdüléseivel irányítja a zenét, az inspirálhatta Luit. Hiszen ő is, szinte a Zen, cselekvés nélküli cselekvésében lebeg. És mi, a közönség csupán figyeljük és hallgatjuk kifinomult szimfóniáját, ami napról napra tárja fel a magyarok előtt azt, hogy mi is zajlik a háttérben. Azt, hogy az Isten és a Nemzet nevében valójában mi is zajlik az úgynevezett, keresztény-konzervatív kormány által vezetett Magyarországon.
Lui ravasz,
hiszen szelektálva szortíroz. Szimfóniája csupán kiválogatott művekből áll össze. A többi a fantáziánk, és a történészek dolga lesz. És hogy mindeközben hol vannak a hivatalos "zenészek", vagyis a hatóságok és a megfelelő szervek, úgy mint a rendőrség, ügyészség és bíróság? Jó kérdés. Talán az ő szerepük is megvan ebben a szimfóniában. A két hang közti csöndet képviselik.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
