A meggyötört Hugó visszatér!

Csendes őszi este volt. Az Őr, már órákkal korábban bezárta a kolostor kapuját. Az esti közös meditációnak is vége volt már, nyugovóra tértek a szerzetesek. Páran még beszélgettek a konyha közelében, de nagy mozgás már nem volt. Besötétedett, és elcsendesedett az egész környék. Pár levél megírása után, az Őrbódéban is elhalványultak a fények, az Őr is elaludt. A hűvös őszi este csendje végtelennek tűnt. Pihent az egész táj. A kolostor, a falu, a madarak, a fák, a határ.

--------------------------------------------------
KOPP – KOPP – KOPP
--------------------------------------------------

Hangos lárma, sűrű, ideges kopogás verte fel az éjszaka csendjét. A kolostor vastag, régi fa kapuján zörgetett egy alak az éjszaka közepén. Kopogott, verte, pisszegett. Nem tágított, minden áron be akart jutni. Az Őrbódéban gyertya gyúlt. Álmosan csoszogott ki a kapuhoz az Őr, majd kinézett a szűk, kikémlelő nyíláson. Egy torzonborz alak, zavart tekintettel, koszos, kopott ruhában állt ott.
- Ilyenkor nem járnak erre se kereskedők, se vándorok, és még a koldusok is alszanak valahol. Ki lehet ez a torzonborz, riadt alak? – merült fel az Őrben, miközben egyre türelmetlenebbül verte a fura fickó, a kolostor kapuját. Aztán, nehogy fellármázza a környéket, inkább kinyitotta a kaput, és beengedte az idegent. Pillanatok alatt kiült a döbbenet az arcára.
- Uram Isten, mi történt? – kérdezte az Őr, földbe gyökerezett lábbal.

---------------------------------------------------------------
A KÓBOR BÁRÁNY VISSZATÉRT
---------------------------------------------------------------

A kolostor kapujában, az az alak nem volt más, mint az Őr, rég nem látott barátja. Hétköznapi Hugó a városból. De hogy megváltozott. Alig ismerte meg az Őr. Hónapok óta nem látták egymást. Azelőtt sűrűn feljött Hugó a kolostorba az Őrhöz beszélgetni, meditálni, vagy csak sétálni.
- Hova tűntél? Mi történt? És hogy nézel ki? – tette fel a meglepett Őr a kérdéseit, ugyanis fogalma sem volt arról, hogy hol lehetett Hugó hónapokig. Az pedig még jobban érdekelte, hogy miért ilyen csapzott a kinézette, és miért ilyen aggódó, rémülettel és félelemmel teli a tekintette.
- Bemehetek az Őrbódéba? Mindent elmesélek. – válaszolt Hugó fáradtan. Az Őr visszazárta a kolostor kapuját, majd bekísérte Hugót az Őrbódéba. Teát készített, majd leültek. Hugó belekezdett, élete eddigi legnagyobb, és legborzasztóbb kalandjának elmesélésébe.

--------------------------------------------------------------
NEM MIND ARANY AMI FÉNYLIK
--------------------------------------------------------------

Hugót egyre inkább érdekelték a meditációs, és spirituális dolgok. Valószínű ezért is futott össze az Élete Útja az Őrrel. Sokat beszélgettek, sétáltak, és egyre többet meditáltak együtt. Hugó még ennél is többet akart. Mindent megtudni. Mindenféle spirituális erő érdekelte. Erők, képességek, égi lények. Az Őr mindig óvatosságra intette, de Hugóban óriási volt a nyugtalanság, és úgy érezte, ezen tudások és ismeretek birtoklása adhatja meg számára a kívánt kiteljesedést. Ennek esett most a csapdájába, ami pár hónappal ezelőtt kezdődött.

Tanfolyamot hirdettek a városban. Viszonylag kisebb összegért, személyre szabott Karmatisztítást, és Személyiségfejlesztő tanfolyamot hirdettek. Hugó örömmel fizette be az összeget a félre tett pénzéből, hiszen azt érezte, itt sok mindent megtudhat. Minden újdonság lenyűgözte. A nagy nevű előadó, állítólag több Indiai Remetével ücsörgött évekig egy barlangban, és megtanulta az előző életekben való utazás, a karmatisztítás, és az égi lények segítségül hívásának titkát. Hugó repesett az örömtől. Mindezt a tudást most ő is megszerezheti, és ezáltal javítani fog a saját életén. Ezeknek az erőknek a segítségével fényes karrier, boldog család, és egy sokkal ígéretesebb jövőt fog magának kialakítani! Már maga előtt látta a szebb élet csillogó képét.

Teltek a hetek, és Hugót egyre inkább elbűvölték az előadó történetei. A tanfolyamon megtudta hogy az előadó milyen csodákra képes. A régi tanítványai azt mondták, hogy tárgyakat is képes teremteni, és az akaratával befolyásolni tudja az eseményeket is. A „mester” látta Hugó rajongását, és adott neki pár feladatot, amit ha teljesít, akkor bekerülhet a Kiválasztottak Klubjába.

Koldulnia kellett mennie a városba. Meg kellett ígérnie hogy nem eszik húst. A kolduláson kapott pénzen felül még, csak úgy kerülhetett a Kiválasztottak Klubjába, ha megveszi a „mester” elég drága CD-it, amin személyre szabott mantrák voltak, olyanok, amit az égi lények küldtek Hugónak, a mesteren keresztül, hogy fejlődjön. Hugó egyre többet koldult, és elkezdte otthonról eladni a személyes kis vagyontárgyait, hogy hozzájusson a CD-khez. És ez mégcsak a kezdet volt!

Beköltözött a „mester” házának a kertjébe, ahol volt egy kis bolt. Itt a „mester” által gyártott, „égi” receptúra alapján, és az ősi, hegyi remeték féltve őrzőtt titkai segítségével, plusz némi tudományos hozzávalóval készült nagyon drága vitaminkoktélokhoz lehetett hozzájutni. Hugó az itteni munkájának az árával járult hozzá, a fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges csoda CD-khez.

Ekkor már fura lázálmai voltak néha. Nagy ritkán bebocsátást nyert a „mester” házába pár percre, ahol fura szeánszoknak lehetett tanúja, és mintha megbabonázták volna, percekig fura zenét, meg hangokat hallott. Már nem is nagyon tudta hogy álmodik, vagy ébren van. Igazából a napokat sem érezte, hogy hogyan telnek. Gyorsan, vagy lassan?

Éberebb napjain, elküldte őt a „mestere” futni! Sok-sok kilométert! Sőt, egyre többet! Fusson-susson, és ha már egy maratont le tud majd futni, akkor bekerülhet a Kiváltságosok Klubjába. Ott már ő is „mester” lesz. Ott már ő is személyes mantrákat osztogathat, és birtokába kerül, a karmatisztítás, és az égi lényekkel való kommunikálás titkának. Az egyik ilyen húsmentes, koldulással, vitaminárulással, és hosszútáv futással telt napja után jött el az a bizonyos este!

----------------------------------------------------
! FUSS HUGÓ FUSS !
----------------------------------------------------

A mester kertjében aludt este, amikor a házból, a Kiváltságosok Klubjából óriási tivornyázás hallatszott. Ennek ellenére Hugó mélyen aludt, ám egyszercsak rengeteg rémisztő hangot, és alakot látott álmában. Úgy érezte felszakadt Benne valami, és megnyiltak az előző életeinek, eddigi csukott kapui! Ajjajj! Hirtelen többszáz év szakadt Hugóra! Sok-sok elmosódott alak, hörgés, vigyorgás, rohanó képek, fura történetek, amelyek másodpercről, másodperce váltották egymást. Hugó látta magát már nem is több száz évre, hanem több ezer évre visszamenőleg. Egyre sebesebben, és szédítőbben pörögtek a képek. Félelmetes volt az egész! Egyre több ember, állat, hús, vér, hangok, és sok-sok egyéb. Hugó nem bírta, sikoltani kezdett, és akkor vette észre, hogy nem is alszik, hanem teljesen ébren van, és ott a kertben történik mindez vele. Az őrülete kellős közepén, viszont egy nagyon távoli, alig hallható hang azt kiáltotta felé: FUSS, HUGÓ, FUSS!

Pisztolygolyóhoz hasonló kilövéssel, gondolkodás nélkül lódult meg teljes erejéből Hugó. Nem tudta merre, csak azt hogy el innen jó messzire! Nem vágyott már se CD-re, se vitaminra, se mesterre, se múltra, se jövőre, csak arra hogy minél távolabb legyen ettől az őrülettől! Futott, ahogy a lába bírta! Rohant, rohant, ahogy csak tudott. Aztán egyszercsak összesett.

----------------------------------------------------------
HOLDFÉNY A DOMB TETEJÉN
----------------------------------------------------------

Zihált, izzadt, prüszkölt. Sárban feküdt, de ahogy felemelte a tekintetét, a Holdat látta maga előtt, ami, mintha egy hegy tetején lett volna. Messze volt már minden őrülettől. Maga mögött hagyta. Érezte, hogy teljesen csendes az éjszaka, és meglepdőve látta, hogy ismerős tájon jár. A hold megvilágította a domb tetejét, és felfedezte hogy mi is áll ott. Igen, ott a kolostor! Hiszen régi jóbarátja, az Őr is itt lakik! Most látta csak hogy hol van. Milyen rég nem járt erre. És pont most, ezen az estén? Ennek így kellett vajon lennie? Maradék erejét összeszedte, és felment valahogy a kolostorhoz, hogy felkeltse az Őrt, és hogy végre egy kis nyugalomra leljen.

----------------------------------------------
AZ ŐRBÓDÉBAN
----------------------------------------------

Az Őr érdeklődve hallgatta Hugó történetét. Érezte a belőle áradó izgatottságot, félelmet, zavartságot, és azt hogy teljesen le van gyengülve. Mikor Hugó, története végéhez ért, az Őr nem mondott semmit. Hugó nem kérdezett. Benne volt minden válasz a levegőben. Megitták maradék teájukat, és az Őr , közös lábáztatásra invitálta Hugót, hogy a maradék feszültség is tova szálljon.

Mondta neki, hogy maradjon nyugodtan éjszakára, pihenje ki magát. Reggelizzen a szerzetesekkel, aztán térjen vissza a városba, folytassa az életét és a munkát. Felejtse el örökre a spirituális tanokat, a hamis gurukat, a karmát és a filozófiát. Keresse meg önmagát. Találja meg a békét, a nyugalmat és szeretet, a kolostorban, és a városban, az ünnepekben, és a hétköznapokban egyaránt. Ennyi az élet titka, semmi más. Tanulságos volt ez az utazás.




Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

.