Mélyebbre megyünk, gyere!

Folytatódik az olvasói kérdések megválaszolása. Nagyon jók a kérdések, így egyre mélyebbre, a dolgok igazi miértjeihez jutunk! Szerintem lesz olyan téma, ami miatt páran le is fognak iratkozni most a BlogHírekről, mert nekik ez már "sok" lesz, de nem baj! Mivel nem ácsingózom senki pénzére, abszolút bizniszmentes a kolostor, ezért nem kell mondandómat a fizetőképes olvasói réteg kielégítéséhez és elvárásához igazítanom! (-:

...és azzal sincs semmi baj, ha valaki úgy érzi hogy ez már neki "sok"! Mondtam többször is itt a blogon, hogy mindenki csakis addig maradjon itt, ameddig "jólesik" neki, ameddig be bírja még fogadni azt, ami itt található! Akkor kezdjük is!

A környezet és a család nehezen viseli, hogy "jól vagyok"! Mit tegyek?

Semmit! Ha ez a "jókedv" teljesen természetes, és független, akkor csak élvezd ezt a derűt, ezt az örömteli állapotot, és csak hagyd hogy Lényeden keresztül ez áramoljon, sugározzon a tér minden irányába, válogatás nélkül! Lesznek akik neheztelnek majd, de ne hagyd hogy "lehúzzanak"! Próbálj türelemmel és megértéssel lenni mások iránt, és aki el tudja fogadni örömödet, azzal osszd meg, aki pedig nem bírja elviselni, azt pedig "kíméld"! (-:

Hasonló kérdés volt, a "Mit kezdjünk az idegesítő és negatív emberekkel?" annak a válasza is tökéletesen ideillik. Hidd el, a lehető legtöbbet azzal tudsz segíteni, akár a szűk családodnak, vagy a tágabb környezetednek, ha TE JÓL VAGY! Csakis akkor tudsz harmóniát és kiegyensúlyozottságot teremteni magad körül, ha ez Benned megvan! Néha ez gyorsabban összejön, néha pedig nagyon sok ideig tart.

(Pánikbetegség ismét) Teljes egyedüllétre vágyom, nem találom másokkal a hangot! Ez normális?

Nem, ez nem normális, de van hogy bizony az ember belekerül ilyen állapotba! Próbálj meditálni, lazulni, és oldani magadban a feszültséget és szomorúságot. Jó, elhiszem hogy van olyan szitu, amikor ez nagyon nehéz, de akkor is valamit csinálnia kell az embernek önmagával, hogy ne szenvedésben éljen! (ráadásul még terhelje is ezzel a környezetét!) Ha az ember picit elkezd "nyitni", akkor a világ is elkezd majd "nyílni" és egyre több olyan helyzetbe fog kerülni, ami örömre okot adó lesz, és egyre több olyan emberrel is fog találkozni, akivel "jólesik"! Kérdés csak az hogy vágyik-e rá az illető, vagy sem? És ez alapkérdés! Vágysz-e rá, vagy sem? El tudod egyáltalán képzelni azt, hogy megtörténhet az hogy ki tudsz jönni egy ilyen mély letargiából, vagy el sem tudod képzelni? Ha el tudod képzelni, akkor vajon hajlandó vagy tenni, kissebb-nagyobb lépéseket is ezért, vagy sem?

Ha igen, akkor helyezd a figyelmed az apróbb, pozitívabb dolgokra (mindig, mindenhol vannak!) próbálj megnyílni, lazítani, meditálni, menj ki a friss levegőre, a természetbe, menj új helyekre, kezdj új hobbyba, csak úgy szólíts meg valakit az utcán, hallgass szép zenét, olvass el egy jó könyvet, kezdj el picit sportolni, szóval keresd az új dolgokat, szituációkat, és kezd el magad megnyitni az élet felé, hogy ő is kinyílhasson irányodba!

Meditáció után le kellett feküdnöm, mégsem tudtam aludni. Érzékeltem mindent, de mégsem tudtam "feloldódni". Lehet fáradt voltam?

Nem tudom. Meg azt sem tudom pontosan mit is ért az olvasó "feloldódás" alatt. Viszont tényleg van, hogy olyan erős, mély meditációs állapotba kerül az ember, annyira fel van töltődve, hogy nem is tud aludni. Például, amikor a blogolvasók legaktívabb tagjaival közösen meditáltunk, akkor is volt ilyen. Nekem is szokott. Annyira fel vagyok töltődve vibrációval, hogy nem tudok aludni. Van viszont hogy nagyon mélyen. Ez változó. Itt nincs olyan hogy ez "jó" vagy "nemjó". Épp amire szüksége van az ember fizikai, és/vagy finomszintű testének, az fog vele történni.

Kollektív létezés? Kollektív tudati tevékenységet hogyan képzeljük el? Egyéni és a kollektív tudat összekapcsolódása?

Alapvetően EGY NAGY KOLLEKTÍV EGÉSZ-ként létezünk. A tudósok előtt is egyre nyílvánvalóbb, hogy egy nagy "akarat", egy nagy "energiamező" vagy nevezzük bárminek is a részesei vagyunk. Minden mindennel összefügg, így mi magunk is! Az hogy ezt nem érzékeljük, pusztán az érzékszerveink korlátoltságán múlik, nem pedig azon hogy NINCS! Ha finomabb szinteken kezdünk el "érzékelni", ehhez segít hozzá a meditáció, akkor a HIT-en, túllépve, kezdünk TAPASZTALAT-ot szerezni, erről a KOLLEKTÍV EGÉSZről, amit vallásonként, hitenként, kultúránként nevezhetünk másképpen. Ráadásul ha felemelkedik bennünk a kundalini, akkor ez egy "intenzívebb" kapcsolatként jelenik meg.

A meditációban, szépen lassan túllépünk az érzékszerveink korlátoltságán, és az ÉN illúzióján. Keleten MAYA-nak hívják, ezt a fajta világérzékelést, amiben élünk. Azaz a világ illúziója. Valójában minden szenvedésünk és bánatunk ebből fakad, hogy nem tudunk ebből az illúzióból kilépni, és szenved az ÉN, szenved az Egó! Ha a kundalini felébred, és megvilágosítja bennünk a Lélek állapotát, lecsendesíti és kiüresíti az elmét, kilép a fejünk tetején és megadja a JÓGA (kapcsolat) állapotát, akkor kezdünk túllépni az ÉN, illuzórikus világi érzékelésén, és belépünk a Kollektív Tudatosság világába!

Ez azért történik meg most, amolyan "szépen lassan, óvatosan" mert most már egész tömegek kezdenek ezáltal "felemelkedni", átalakulni, és az élet más "szintjét" is érzékelni! Nem egy kiválasztott tanívány világosodik meg, hanem KOLLEKTÍVEN! Ez az utóbbi évtizedekben indult meg, de egyre inkább zajlik. Nem ijesztően, nem amolyan "ajtóstulaházba", hanem szépen, finoman, ahogy a lágy víz mossa a köveket, úgy mossa ez a "jelenség" is az emberiséget...

Ha a Kollektív Tudatosság szintjére kerülünk (és nem a Kollektív Tudatalatti, vagy Feletti) akkor közel kerülhetünk a Lélek Végtelen Békéjéhez, a Jelen Csendességéhez, és Bölcsességéhez, vagy említhetnék itt most vallási fogalmakat is, de ahhoz a bizonyos állapothoz, amiben a Teljes Béke, A Mindentől Független Öröm Állapota van! Bármilyen hihetelen is, ez már az emberiségnek a hétköznapjaihoz tartozó része lett, hogy a meditáció és a kundalini által ebben az állapotban "fürdőzhet" (akár még csak percekig) aztán szépen "visszaáll" az egyéni léttudata és érzékelése, de azért egyre többet hoz magával vissza ebből a felemlő és "megvilágosodott" állapotból, az illúziók világába, így kerül Fény a Sötétségbe! Így kerül az Egyén a Kollektív szintjére, majd vissza az Egyén szintjére, és újra a Kollektív...

Aztán ez egyre inkább egymásba fonódik, és egyre kevésbé lesz terhes az illuzórikus Egó okozta nehézségek. Jézus amikor mondta hogy Szeresd felebarátodat, mint Te magadat, akkor valójában azt is mondhatta volna, hogyan is bánthatjátok egymást, hiszen Te Ő vagy, Ő pedig Te! Ha meditációban vagy, akkor EGY VAGY MINDENKIVEL! Mindannyiunkban benne van az igazi Önvalónk, a Végtelen Lélek állapota! Az amiben a teljes békét és örömöt elérhetjük! Csakis akkor érezzük egymástól távolinak egymást, amikor el vagyunk veszve az ÉN-ben! Minden vallás eredete erről szól, (amiről ma, arról inkább ne is beszéljünk!) hogy ebből a hamis (és szenvedést okozó) illúzióból kitaláljunk és eltaláljunk célunkhoz, ami pedig nem más mint a... és akkor itt aztán ismét, vallásonként és kultúránként írhatnék más és más kifejezést, de szerintem érzed/érted Te hogy hova is tartunk...

Feloldódik az Egyén, és visszatalál oda, ahonnan származik. A vízcsepp visszahull a tengerbe, és ismét együtt ringatóznak és hullámoznak tovább...

(gyönyörű ez az egész, úgy ahogy van...)

Ha a téma mélysége Téged nem ijeszt, hanem inkább vonz, akkor szerintem ne is állj meg ennél a pontnál, hanem nézd meg Shri Mataji egy korábbi videóját, amiben Istenről beszél! Itt találod >>



Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

ui: FIGYELEM! Meditatív Szombatok Pécsen lesz a héten! Koronacsakra megismerése, és közös gyakorlati Csakrafeltöltés lesz a téma! Mondhatnám azt is, hogy intenzív tapasztalása az Egyén feloldódásának a Kollektívben, úgyhogy KI NE HAGYD!