Magyarokról Magyaroknak, Kolostorosan

A téma régóta érik, hisz ahogy nő a kolostoros blogolvasók tábora, úgy kapok sok-sok témában leveleket, ötleteket, kérdéseket, felvetéseket, aminek egy része már nem marad meg a személyes beszélgetések és levelezések szintjén, hanem bekerülnek ide, publikusan a blogba. Így azok is választ kapnak, vagy azok is elolvashatják a gondolataimat, érzéseimet, akik amúgy nem is írtak nekem ezügyben, de azért lehet hogy Őket is foglalkoztatta valamennyire az adott téma. No meg hát én sem csukott szemmel járok-kelek a világban, figyelek, tapasztalatokat, benyomásokat gyűjtök, aztán ezeknek egy része megjelenik itt is.

Az is előfordulhat hogy a mai bejegyzés után sokan leiratkoznak majd a bloghírekről, de nem bánom, harag bennem nem lesz. Amúgy is azoknak épül ez az egész Kolostor, akik valóban nagyon szívesen időznek itt. Lehet hogy csalódni fogsz a hozzáállásommal, véleményemmel kapcsolatban. Ezt sem bánom, pusztán arra kérlek, ha erős indulatok és érzelmek keletkeznének benned, akkor csak ereszd ki a gőzt, lazíts egyet, és utána már picit higgadtabban újra olvasd el, mondatról mondatra a bejegyzést, hisz lehet hogy majd más mondanivalót is felfedezel benne, mint amit első olvasatra kaptál. No de akkor nézzük ezt a mai témát, hogy mi is lenne a Kolostoros Üzenet, a Magyarokról, Magyaroknak.

Először is nagyon nagy öröm, hogy Magyarország határain túlról is egyre több olvasója van a Kolostornak! Vannak szomszédos országokból, és vannak nagyon-nagyon távoli országokból is! Nagyon örülök Nekik, Nektek! Bámulatos hogy az internet ilyen közelségbe tud hozni minket egymáshoz. Én erre mindennap rá tudok csodálkozni, hogy Atyaég, mekkora lehetőség is ez az egész. Ezért is írtam már korábban hogy ezáltal ha eljut minden háztartásba a meditáció üzenete és lehetősége, és családonként legalább egy ember elkezd majd rendszeresen meditálni, micsoda változás lesz itt..... na de térjünk vissza most hozzánk magyarokhoz!

--------------------------------------------
Múltunk Jelenünk Jövőnk
-------------------------------------------

Többféle hozzállás van ezekhez a dolgokhoz, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Nagyon színes ez a paletta, és találhatunk okot sok mindenre. Találhatunk okot Haragra (ugye nem kell részleteznem), találhatunk Büszkeségre (szerintem ezt sem szükséges részletezni), Hülyeségre, Bölcsességre, Kesergésre, Örömre, Bánatra. Sok mindenre. Valahogy úgy érzem ezt, hogy azokra az érzésekre és hozzáállásokra, amik dominánsak bennünk, azokkal kapcsolatban kiválogatjuk azokat a múltbéli, vagy jelenkori elemeket és azokkal azonosulunk, vagy még akár fel is tuningoljuk magunkban még jobban, és nem vesszük észre hogy van ott azért lehetőség másra is.

Azt is tudom, hogy más érzések, emlékek és gondolatok vannak a magyarok közt azokban akik itt, ott, vagy akár amott nőttek fel, akiknek családjuk ezt, vagy éppen azt élt át. Azt is tudom, hogy mindenki jogosnak és helyénvalónak érzi a saját gondolatát, érzését, viszonyulását, ezen nincs is mit vitatkozni, minden érthető, megérthető.

Saját magyarságunkat, szerepünket a térségben, a világban szeretjük sokszor lebecsülni, vagy éppen túlbecsülni. Ezen a ponton aztán pláne nem szeretnék részletekbe belemenni, mert néha egészen hajmeresztő dolgokat is lehet magunkról olvasni. Könyörgöm, azért szálljunk már vissza a földre! Még ha ez furán is hangzik most Számodra, de ha kollektív szinten a visshudi, a torokcsakránk megfelelően fog működni, a bennünk lévő önbecsüléses dolgok is szépen a helyére fognak kerülni, beáll középre, a helyes irányba. Abba, amikor nem külsőségekből fogjuk meríteni az önbecsülésünk forrását, hanem a belsőnkből, és nem esünk se a fel, se a lebecsülés szélsőségébe.

---------------------------------------------------
Shri Mataji az országokról
-------------------------------------------------

Mindannyiunknak van azonosulás tudata a saját testével, elméjével, érzéseivel és gondolataival. Aztán ezt a kört kibővíthetjük a saját családunk, a munkahelyünk, a városunk, az országunk, a kontinensünk, vagy a nemzetünkkel kapcsolatban. Ha a sor elejétől indulunk, abszolút egyértelmű, hogy az ÉN-ünk azonosul azzal ami Ő maga, legyen az a gondolattól elkezdve a családon, országon át végíg. Azonban eljön egy pont, amikor a kőbe vésett igazságok és érzések kezdenek megdőlni. Van amikor ez már túl is mutat az elméleten és gyakorlatban is megvalósul. Ez pedig a meditáció, a Lélek Végtelen állapota, az Isteni Erő, mindent összekötő Energiájával való intenzívebb kapcsolat.

Sokféleképpen lehet olvasni arról hogy a sejteken túl is van valami összekötő kapocs a világban. Hogy nem áll meg ez az összefonódás a szemünkkel megtapasztalt fizikai határok keretei közt. Vannak akik ezt tudományosan közelítik, vannak akik ezt vallásosan, vagy akár meditációs állapotban tapasztalják, hogy egy sokkal nagyobb dimenzióba, térbe kapnak bepillantást, mint amit eddig tapasztaltak saját magukkal kapcsolatban. Mintha megérinthetnénk magunkban a végtelent. És nem az ujjunkkal, nem a szánkkal, nem a szemünkkel, hanem a Megvilágosodott Figyelmünkkel! Az Igazi Önvalónkkal, a Lelkünkkel. Minnél mélyebb meditációs tapasztalásaid voltak, annál inkább megízlelhetted ezt. Hol van ilyenkor az ÉN? Hol van ilyenkor, a gondolat, az azonosulástudat, a cég embere, az ország és nemzettudat stb. stb. ? Mintha eggyé válna minden.... teljes csend és békesség, egy emelkedett öröm állapota, ami már nem a gondolatainkból, nem az érzéseinkből fakad, hanem valami sokkal magasabbrendűből. Mondhatnám hogy a gyökereinkből, a "forrásunkból", de itt ne álljunk meg és ne szűkítsük le ezt, kultúrális és egyéb nemzeti gyökerekre, forrásra. Ez már sokkal egyetemesebb, sokkal tágabb.

Shri Mataji egy olyan példát említett egyszer, hogy az országok megjelenése olyan, mintha egy nagy Isteni szövet darabon, egy ruha anyagon, különböző szálak lennének. Látszólag olyan mintha egymástól elkülönültek lennének, de valójában egy nagy közös ruhadarab az egész! Egymásba vannak fonódva, szőve. Mire utalt? lehet hogy erre a nagy kozmikus közös (Isteni) erőre? Egy nagy közös Isteni ruhadab vagyunk teljesen? Az összes ország, és akkor benne az összes ember. Mit kezdjünk ezzel?

Nyílván mindenki azt, amit tud ezzel kezdeni magában. Számomra a hangsúly tolódik már el ilyenkor. Mégpedig az, amikor az azonosulástudatunk nem áll meg az Egyén, a Család, a Város, az Ország, a Vallás, vagy a Nemzet szintjén, hanem egy sokkal magasabbrendűhöz húz! Ettől persze még nem kell se feladni, se megtagadni semmit, csak érdemes tudni róla, hogy az eddigi "összekötőkapcsainkon" túl, van egy sokkal mélyebb, sokkal intenzívebb is. Egyéneken, Családokon, Országokon, és Nemzeteken is túlmutató, mindent átfogó "összekötődés". Vajon ha erre minél többen rátalálnának, nem lenne jobb a világ? Ha az azonosulás tudatunk felfedezné az eddig felfedezetlen területeket is? És aztán ennek az élménynek, tapasztalásnak a birtokában tudnánk már a saját Én-ünket, kissebb-nagyobb közösségünket egy magasabb "dimenzióból" szemlélni.

Persze addig is benne vagyunk a hétköznapokban, az egyéni és kollektív konfliktusainkban, de ha ráhangolódnánk erre a nagy közös Isteni "ruhadarabra", lehet hogy a problémák is már teljesen más dimenzióba kerülnének? Keleten úgy hívják a világ illúzióját, hogy Maya. Ez pont a hamis azonosulás tudatunkra, a világ illuzórikus látszatának játékára utal. És azt is mondják keleten, hogy minden megvilágosodás alapja az, hogy belásunk a maya mögé....

...ha ez megtörténik, akkor elkezdünk közelíteni a Buddha által elért Nirvánához, a Jézus által említett Isteni Királysághoz, és az összes Isteni Inkarnáció által említett Egység, és Isteni állapothoz. Ehhez kívánok minden magyar és nem magyar, az Isteni Textiliában helyetfoglaló embernek, közös nagy testvériséget!

..ha még itt vagy és olvasod a sorokat, akkor még annyit, hogy remlélem nagyon nem szomorított el a Kolostor, Magyarokhoz szóló üzenete, és bár én annyira nem vagyok aktív a témában hogy ismertem volna ezt a mostani zenekart, de pár napja a figyelmembe került, úgyhogy ha most picit csalódás is lenne benned, remélem azért ez a szám majd megvígasztal! (-:

Annyit még engedj meg nekem, hogy a dalban többször említett "mi egy vérből valók vagyunk" sort, én már ne csak kimondottan a magyarokra értsem, hanem arra a bizonyos nagy közös Isteni....

És akkor szóljon most a dal!

"Annyi mindent kéne még elmondanom,
s ha nem teszem talán már nem is lesz rá alkalom,
hogy elmeséljem, milyen jó hogy itt vagyunk....."





Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén


*******************************************************************************
VIDD HÍRÉT A MEDITÁCIÓ NYUGALMÁNAK! - Kérlek ne foszd meg az ismerős és ismeretlen társaidat a közösségi oldalakon a kolostoros meditációk békéjétől és nyugalmától! Ha tetszett ez a bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor most mindenképp küldd tovább! HAJRÁ!