Krasznahorkai László legjobb mondata után sem nyugszik a téma, mert a
szerző személyisége, üzenete és munkássága tágítja a teret. Legalábbis
amit én érzékelek, és ami a közelemben van. Haladjunk tehát tovább a
nyomvonalon kellő türelemmel, érzékenységgel és odafigyeléssel. Jöjjön
Krasznahorkai úr további néhány jelentős mondata:
- A kolozsvári egyetemen, a díszdoktorrá avatásakor mondta, hogy ő Konfuciánus. Elhiszem neki.
- Kepes Andrással történt nyilvános beszélgetésükkor említette, hogy
annyira elbűvölte az ázsiai világ, hogy szinte el sem hiszi hogy az
létezik, így aztán újra és újra vissza kell térnie hozzá. Remélem sikerül neki újra és újra.
-
Egy 24hu-s interjúban az olvasók szeme elé idézte, hogy a
150 kilós amerikai turista már a nézésével is megsemmisíti a Ryoanji
templom kőkertjét. Mit lehet ehhez hozzátenni? Semmit. Bizony, ilyenek ezek a 150 kilós turisták. Már a nézésük is pusztít.
- Szintén a Kepes Andrással történő beszélgetésben hangzott el:
Jeruzsálemben azt érezte, hogy nincs tovább. Hmm... Kumrán földje lehet hogy
tényleg a kezdet és a vég.
- Kálmán Olgával beszélgetve az ATV-n pedig egyszer megemlítette, hogy a természet csodálatos, ő is
egy paradicsomi helyen él, és a gond csupán akkor kezdődik, amikor
ebben a tájban megjelenik az ember, így aztán újra és újra átéljük az
ótestamentumi történeteket. Régi játszmák zajlanak új köntösben?
100 nagy hatású könyv,
avagy kitágul a Krasznahorkai univerzum
A kolozsvári egyetemen a díszdoktorrá avatásakor elmondott beszéde egy olyan súlyos monológ, amit sokáig emésztenie kell az embernek. De mit, ha nem ezt, és az ilyet?
A Kolostor Őre
