"ilyen intenzíven a 8-9 év alatt
még egy meditáció sem hatott rám"
-----------------------------------------------------------
Különböző korú, szakmájú, vérmérsékletű, lakóhelyű emberrel szoktam levelezni itt a kolostoros blog, és a meditáció kapcsán. Sok-sok sztoriba, élethelyzetbe, nehézségbe és örömbe kapok ezáltal bepillantást. Hadd osszam meg Veled most egy igazi festőművész, Markovics Ágota sorait:
"...már évek óta meditálok, igazi autodidakta módon. Könyvből próbáltam ki pár meditációs technikát, aztán megpróbálkoztam pár vezetett meditációval cd-ről, igazán valahogy semmi nem jött be, a folytonos gondolatáradat nem akart csendesedni, viszont az érzésem, miszerint : ahhoz hogy megismerhessem önmagam, befelé kell haladni – semmit nem változott, márpedig ezt fontosnak tartom már jó ideje, s minden jel arra mutatott, hogy ehhez a meditáció a kulcs, így hát folytattam...
...az utóbbi fél évben egyre többször éreztem magam csak úgy spontán örömtelinek, ami biztos jele volt számomra, hogy jó irányban haladok, azért előfordultak szürkébb napok...
...egy ilyen alkalommal találtam az oldaladra, mikor meditációs zenét kerestem, hátha segít elcsendesedni ...a gyakorlatot - mivel volt benne valami vonzó - megcsináltam párszor. Az első alkalommal, ahogy a kezem a megadott pontokra helyeztem, kellemes melegség indult el a gerincemen felfelé. Mivel a következő napokban nem éreztem mégsem semmit, visszatértem a szokásos "elcsendesedő" meditációimhoz, de egy héttel ezelőtt újra megpróbáltam és sokkal intenzívebb volt az érzés. Igaz most kicsit másként, mert inkább olyan érzésem volt, mintha végigsöpört volna bennem egy tisztító szellő. Ha egy-egy csakrámra figyeltem, még órák múlva is éreztem azóta minden nap elvégzem, mert ilyen intenzíven a 8-9 év alatt még egy meditáció sem hatott rám...
... úgy látom a gond az első alkalmakkor azzal volt, hogy igyekeztem végigcsinálni, hogy visszatérhessek a megszokott dolgaimhoz, most úgy érzem fontos, hogy semmi ne sürgessek, egy-egy ponton addig időzzek, amíg nem érzem a hatást. Ezek után már bővebben is belenéztem a „kolostoros blogba”, az elmém elcsendesítésében azóta valóban segít a „jegeshűtés", pedig be kell vallanom, hogy sosem hittem igazán az ilyen „ceremóniákban”, de már megtapasztaltam hogy működnek dolgok, amiket elménkkel fel nem foghatunk."
Markovics Ágota
* ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** *
Ágotának köszönöm szépen a sorait, és hogy
hozzájárult hogy közzétegyem, hogy megoszthassam Veled!
Csodálatos képeivel pedig itt találkozhatsz >>
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
.
